Társaságunk 1986 februárjától tájékoztatja rendszeresen tagjait a félévenként-évenként történt fontosabb eseményekről. 1986. febr. 24. – 1988. nov. 18. között hatszor állitottunk össze Társasági Tájékoztató-t, de ma már sem ezek, sem az Irodalomtörténetben megjelent beszámolók (1986. 4., 1989. 1. sz.) nem dokumentálják maradéktalanul egy év sürüsödő eseményeit.

Az Irodalomismeret tervéről már a Közép-Dunántúli Tagozat alapitó ülésén szóltam (megjelent a veszprémi Horizont 1988. évi 3. számában); szabad legyen emlékeztetnem az akkor kifejtett gondolatmenetre.

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság a századelőn még a magyar irodalomtörténetirók jószerivel egyetlen szakmai-társadalmi szervezet[e] volt, a századvégre azonban szaktudományunk belterjes művelését és szervezeti összefogását mind inkább fel kellett váltania a tudományos eredmények és a „fogyasztó” befogadók (a középiskolai tanártársadalom, a hivatásos népmüvelők, a helyi hagyománykutatók, a pártfogó érdeklődők) közötti közvetitő szerepnek.

Olyan korábbi alapitásu és gazdagabb tapasztalatu társaságok, mint a Magyar Történelmi Társulat vagy a Magyar Nyelvtudományi Társaság, ezeket a konzekvenciákat rég levonták. Ha nem is mindig intézményi kereteken belül, de mindenesetre szaktudományuk erősebb öntudatától bátoritva olyan tudományközvetitő és népszerüsitő folyóiratokat müködtetnek, mint a História és az Édes Anyanyelvünk, miközben az irodalomtörténeti szakfolyóiratok, az Irodalomtörténeti Közlemények és az Irodalomtörténet – joggal őrizvén szakmai szuverenitásukat, szintjüket és profiljukat – hasonló feladat betöltésére nem vállalkozhatnak.

Megnövekedett és szervezetileg egységesebbé vált (mert demokratikusan megbecsült és sokrétüen informált) tagságunk és a szervezeti köteléken kivüli érdeklődők leginkább egy ilyen közvetitő publikációs fórum hiányát érzik. Céloztunk már rá (Népszabadság, 1985. dec. 7.) és most ujból megfogalmazzuk az igényt: egy talán Irodalomismeret cimen meginditandó szerény, füzetes folyóirat évi néhány száma segithetne a gondokon, rendszeressé téve az irodalomtörténetirás eseményeinek, irányainak és eredményeinek közvetitő megismerését, fórumot biztositva nem hivatásos kutatók arra érdemes munkáinak is. Házilagos sokszorositással előállitott Társasági Tájékoztató-nk csupán kezdeti lépés egy ilyen hiányzó fórum felé. Majdani létrehozásában nemcsak központi támogatás, de minden helyi, tagozati kezdeményezés is segithetne, s nekünk vagy utódainknak meg kellene próbálkozni meginditásával, amidőn az ország „tagozati térképe” teljessé válik.

*

Valóban szerény, füzetes formátumban, egyelőre évi egy alkalommal, ime már itt is az Irodalomismeret első száma.

Ha 1990-ben Csongrád és Békés, ha 1991-ben Szolnok és Heves, majd Hajdu-Bihar megyéi és tájai is megalakitják tagozataikat, akkor majd feltehetőleg megpróbálhatjuk az Irodalomismeret folyóirattá alakitását.

Az Irodalomismeret addig elsősorban dokumentumokat közöl.

*

Az első szám összeállitásakor köszönettel tartozom a szerkesztésben közremöködő Palotai Enikőnek és Sántha Teréznek, aki a tagozati beszámolók anyagát összegyüjtötte (csak két Tagozattól nem sikerült tájékoztatást kapnunk), és listát készitett 1989-ben belépett ujtagjainkról.

*

Kérjük olvasóinkat, irják meg vagy jelezzék szóban véleményüket és elképzeléseiket az Irodalomismeret-ről.

A szerkesztő

[Kovács Sándor Iván, Az „Irodalomismeretről” = A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és Tagozatai 1989. évi Tájékoztatója (Dokumentumok a Társaság működéséről: 1988. nov. 18. – 1989. okt. 27.), Zsámbéki Főiskolai Füzetek (különszám), szerk. Kovács Sándor Iván, kiadja a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és Pest megyei Tagozata, 1989, 3–4.]