Tanulmány
Demeter Júlia: Kép és szöveg, fény és árnyék a 18. századi magyarországi drámák allegorikus közjátékaiban
Kerényi Ferenc: Egy dráma szövegvilága. Jókai Mór: Milton
Győrei Zsolt: Rímjáték a novelláskötetben. A Csoda a műnemek hármasútján
Muntag Vince: A szerző mint morális intézmény avagy egy intrika esztétikája. Összefüggések a Játék a kastélyban két értelmezése között
Gajdó Tamás: Théba vagy Verona? Gáspár Margit politikai revüje 1946-ban
Műhely
Visy Beatrix: Megszólalás- és megszólításmódok. Istenkép(zet)ek Ady Endre és József Attila istenes verseiben
Pomogáts Béla: Trianon a történelemben és a magyar irodalomban
Sági Varga Kinga: Játék (műfaj)határok nélkül. Kisepikai szerkezetek Juhász Erzsébet szépírói opusában
Irodalmi muzeológia
Csiszár Mirella: Erdélyi drámaciklus a Vígszínházban
Szemle
A haláltapasztalat szerepe a költészetben. Lapis József: Az elmúlás poétikája (Török Sándor Mátyás)
„A macska kiszámíthatatlansága, változékonysága és a kő állandósága” – avagy a történet visszahódításának útja. „Figyeljétek a mesélő embert”. Esszék és tanulmányok Lengyel Péterről (Kiss Viktória)
Életek – irodalmak
Ferencz Győző: Lator Lászlóról. Lator László Babits Mihály Alkotói Díjának alkalmából
Irodalom
Bíró József (versek)
– Amennyit ér
– Örökkön él
– Ugyanúgy
Erdős Veronika: Ha rád nézek, megy a hasam. Szerelmes versfüzér (vers)
Bánkövi Dorottya: A brugesi könyvtár (novella)
Pajzs Nóra (versek)
– Piros
– Padon
Morkuszt Tamás (versek)
– Röffenet
– Karácsony(fej)fa
– Életlap
Irodalomértés
Mikó Zoltán Gyula: A prózai fikció négy formája a Gyulai Pálban