Magyar Irodalomtörténeti Társaság

Archívum

Bacsa Lilla

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Bacsa Lilla 2.oldal

Második óraterv
Nagy László és Szécsi Margit
(12. évfolyam, 90 perc)
„Vértezz hittel, hűséggel állig, s akkor én a halálos ágyig beléd fogódzom”
Nagy László: Jártam én koromban, hóban
 
- az óra anyaga: Nagy László és Szécsi Margit válogatott, egymáshoz vagy egymásról írt versei
- tematikus egység: Nagy László életműve
- az óra típusa: ismeretbővítő óra
- az óra célja: Közelebb kerülni Nagy Lászlóhoz, a költőhöz és férjhez, feleségéhez, feleségéről írt versein, felesége hozzá vagy róla írt versein keresztül. Olyan versek kerülnek tárgyalásra, melyek hol egyszerűbben, hol fennköltebben beszélnek a szerelemről, a párkapcsolatról, ennek örömeiről, nehézségeiről. Az a cél, hogy a diákok, megismerve Nagy László magánéletét, megismerve Szécsi Margitot, a társat, verseiket olvasva azokat saját életükre, érzéseikre, tapasztalataikra vonatkoztassák, s ezáltal egy személyesebb kapcsolat alakulhasson ki Nagy László és akár Szécsi Margit költészetével, szerelmi lírájukon keresztül. 
- előzetes tudás, ismeret: Nagy László Ki viszi át a Szerelmet című verse
- munkaforma: frontális osztálymunka, csoportmunka
- módszerek: szemléltetés, tanár által irányított beszélgetés, (tanulmányi kirándulás)[4]
- eszközök: hanganyag, képek, versek
- a terem berendezése: padok hátra tolva, diákok körben ülve (ha van rá lehetőség)
- felhasznált irodalom:
Havon delelő szivárvány. In memoriam Nagy László, szerk. Görömbei András, Bp., Nap, 2000.
Arday Géza, Egymásra hatva. Nagy László és Szécsi Margit, Lyukasóra, 2004, 24–25.
Nagy Gáspár, Emlékezés Nagy László és Szécsi Margit emléktáblájánál, Hitel, 2004, 39–40.
Szécsi Margit, Vadak jegyében. Összegyűjtött versek, Bp., Holnap, 2003.
Nagy László, A seb cédruson. Összegyűjtött versek, Bp., Magvető, 1995.
Dobóné Berencsi Margit, Nagy László tizenkét versének elemzése, Bp., Tankönyvkiadó, 1989.
Kemény Géza: „A kivirágzott kéz” Ünnepek és szertartások, szerepek és gesztusok Szécsi Margit költészetében, Bp., Püski, 1998.
 
Az óra az első (Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet) óra folytatása, de önállóan is megtartható.


 
Az idő
Az óra menete
Módszerek, munkaformák, eszközök
0–15.
perc
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
15–35.
perc
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
35–45.
perc
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
45–55.
perc
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
55– 85.
perc
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
85–90.
perc
 
 
 
 
 
 
I. Ráhangolódás:
Az előző órán kapott házi feladat alapján elkészül a montázs a táblán, melynek címe: Ki viszi át a Szerelmet.[5] (A montázsban Nagy László tollrajza is szerepel, melyet a tanár a múlt órán segítségül adott a diákoknak (1. sz. melléklet).)
A képeken, fotókon kívül a montázsra kerülnek a hozott versek, ill. a zenék, dalok is meghallgatásra kerülhetnek.
a) A tanár kezdi a beszélgetést, pár szóban elmondja, miért választotta az adott képet. (Ezt a képet én választottam a vershez. Nagy László tehetséges grafikusművész volt, ezt a foglalkozást akarta eredetileg űzni. Ugyan a kép egy Hernandez-vershez készült, de a tárgyalt költeményhez is tökéletesen társít-ható. Vizualizálja azt az erotikát, fűtöttséget, szenvedélyt, amit Nagy László e versében megfogalmaz. De természetesen választható más kép, hang, vers is).
b) Miután elmondta, kiválaszt egy képet, verset vagy zenét, s megkéri azt, aki a montázsra tette, hogy mondja el miért választotta. A diák elmondja, s ugyanígy felszólít egy következő diákot. (Az osztály létszámától függően végig lehet menni mindenkin, idő szűkében csak pár ember választását hallgatjuk meg, például: jelent-kezzen az, aki szeretné elmondani…)
Ha a tanár úgy gondolja, fel lehet olvasni a verset újra az óra elején.
 
II. Az előző órai tananyag felidézése: Ismétlés
 
(Az előző órán Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet című versét elemeztük, értel-meztük mint ars poeticát, de: )
-    Vajon értelmezhető-e a Ki viszi át a Szerelmet című vers szerelmes versként?
-    Ha igen, miért?
-    Mik azok az elemek a versben, melyek arra utalnak, hogy ez egy szerelmes vers? (Gondoljatok a képekre, ellentétekre!)
-    Mit gondoltok a vers erotikus töltetéről?
Lehetséges válaszok:
-Igen, értelmezhető szerelmes versként is:
1.
Létem ha végleg lemerűlt
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
- a láng jelentheti a szerelmet, a szerelem tüzét, a láng és deres ág ellentét azt a pillanatot, mikor a hideg, elkeseredett (női) szív szerelemre lobban
- a szivárványra való felfeszülés jelentheti azt az „édes kínt” amit a szerelem okozhat, vagy akár azt a fájdalmat amit a szerelem el-vesztése okoz
2.
Lágy hantu mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
Hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
- a lágy hantú mező – szikla csípő ellentét egyértelműen a női testet idézi, azt a pil-lanatot, amikor a testi szerelemben eggyé ol-vad férfi és nő, a nő befogadja, elfogadja a férfit
- a sírva ölelés szintén a szerelem olykor fájdalmas voltára utalhat, a fájdalmat okozó, sírásra fakasztó szenvedélyre
- a falban megeredt hajak, verőerek becézése ugyancsak a női testet idézi fel, már gyen-gédebb, kevésbé szenvedélyes, inkább meg-hittebb pillanatokat, mikor a férfi cirógatja, babusgatja a nőt
- akár úgy is értelmezhetjük, hogy a fenti négy sor egy férfi és egy nő testi szerelmének eseményét írja le
- előkerülhet itt az óra elején már látott tollrajz, mely a férfi és a nő testi szerelmét ábrázolja
3.
Létem ha végleg lemerűlt
ki rettenti a keselyűt?
s ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra?
- a keselyű rettentése vonatkozhat akár arra, mikor a férfi küzd a szerelemet megrontó démonokkal, s elűzi őket, hogy megvédje azt
- a nagybetűs Szerelem hangsúlyozza saját fontosságát, s a túlsó partra átvitel, a meg-mentés eleme akár összekapcsolódhat az előző sorral, miszerint a férfi küzd, s sikerrel jár, megmenti a szerelmet, a boldogságot, amely az élet legfontosabb eleme
(Másféle értelmezések is születhetnek.)
-    Mit gondoltok, kihez szól a vers? (Itt kiderül, tudnak-e valamit Nagy László magánélet-éről.)
-    Volt-e Nagy Lászlónak múzsája?
Tanári közlés: Nagy Lászlóról és Szécsi Margit életéről, egymás költészetére gyakorolt hatásáról, de első sorban a férfi és nő közötti kapcsolaton legyen a hangsúly. Ekkor felkerül a tábla közepére Nagy László és Szécsi Margit közös képe (2. sz. melléklet)[6]
Nagy László így ír esküvőjükről:
1952 augusztus 20-án „feleségül vettem Szécsi Margitot. Rózsás blúzban és ingben esküdtünk. A menyegző egy tányér fehér meggy volt és vörös bor.”
Tanári felolvasás: Nagy László 1967-ben írt, feleségéhez szóló levele. (3. sz. melléklet) Ha van rá lehetőség, a diákok is kapjanak a levélből egy-egy példányt.
Megfigyelési szempont: Milyen a levél hang-vétele?
Kérdések:
-    Milyennek találjátok a levelet?
-    Mit gondoltok, a levél alapján milyen volt a viszony a költőházaspár között?
-    Hozzatok példákat a levélből, amelyekre véleményeteket alapozzátok.
-    Mennyire állná meg a helyét a levél a mai világban? (szóhasználat, kifejezések, stb.)
-    Milyennek találjátok a megszólítást, a bevezetést, befejezést?
Lehetséges válasz:
A levél alapján a házastársak között kedves, szeretetteljes viszony volt. Nagy László a lehető legfölszabadultabban ír, csapong a témák között, becézgető, kedveskedő szavakkal van tele a levél, illetve ironikus humorral is. Az elköszönés és megszólítás kifejezetten kedves.
-    Figyeljétek meg a megszólító, üdvözlő és az elköszönő szavakat!
-    Ha kedvesetekhez levelet írnátok, hogyan szólítanátok meg? Hasonló módon, vagy másképp?
(Házi feladat lehet a levél újraírása, vagy a levélre való felelet „mai nyelven”.)
 
III. Nagy László és Szécsi Margit verseivel való ismerkedés
 
a) Ráhangolódás
-    Mit gondoltok, milyen lehet egy költőházas-pár élete?
-    Nehezít vagy könnyít az azonos hivatás?
Lehetséges válasz:
Bizonyára hatottak egymásra, fejlődtek a má-sik költészete által.
Kapcsolatuk, házasságuk, boldogságuk, gyöt-relmük természetesen mindkettőjüket megih-lette. Számos vers született mindkét költő tollából a másikhoz, a másikról. Ezek közül ismerkedünk meg néhány kiváló verssel.
 
b) Verslánc:
Nagy László verseit egy-egy fiú, Szécsi Margit munkáit egy-egy lány olvassa, egymást felváltva, mintegy válaszolgatva. (Az ideális az lenne, ha mindegyiket más olvasná, de ha nincs annyi vállalkozó, egy-egy fiú s lány felolvasó is lehet.) Fontos a hangos, tagolt, kifejező olvasás, hogy a többiek is minél közelebb kerülhessenek a vershez.
Egy-egy vers felolvasása után a megfigyelési szempontok megbeszélésére kerül a sor:
-    Úgy hallgassátok a verseket, mint szerelmes férfi vagy nő. Amennyire lehet, próbáljátok meg beleélni magatokat a vers-szituációba, elképzelni azt a helyzetet, lel-kiállapotot, amelyben születhetett.
-    Miután elhangzott a vers gondolkodjatok el az üzenetén. Mit üzen a másik félnek?
-    Mit üzen számotokra?
Az egy versre vonatkozó kérdéseket beszél-jük meg.
(A cél nem a versek teljes elemzése, csupán a fontosabb pontok, képek megragadása, illet-ve a versekben elrejtett, a versekből előtörő szerelem átélésének kísérlete.)
A következő versek kerülnek felolvasásra (idő függvényében kiegészíthető vagy szűkíthető a lista):
 
Nagy László: Jártam én koromban, hóban
Jártam én koromban, hóban, húzott az álom.
Mást kerestem s mellém te álltál,
kardél mellett felnőtt virágszál,
sebzett virágom.
Húszévem elveszett, s érzem, te lész a vígasz.
Mord kültelken, hol a füst szárnyal,
szádról szóló harmonikáddal
föl-fölvidítasz.
Engem a szépség, a vígság csodásan éltet.
Érte égek, hogy megmaradjak,
bár úgy kelljen szívnom, mint rabnak
kócból a mézet.
Köröttem kúsza az élet, kúsza a sorsom.
Vértezz hittel, hűséggel állig,
akkor én a haláloságyig
belédfogódzom.
 
Kérdések:
-    Milyen metafora jelöli a költő kedvesét? Vajon miért?
kardél mellett felnőtt virág”, „sebzett virág”: az élet nehézségeivel már fiatalon megküzdött asszonyt jelöli
a virágszál megszólításból érződik a költő gyengéd szeretete, hiszen például a népda-lokban is virágnak szólítják a kedvest
-    Mire vonatkozhat a „szájról szóló harmó-nika”?
Szécsi Margit költészetére, szép vagy a férjéhez szóló verseire vonatkozhat, de akár csak a hétköznapi kedves szavakat is jelentheti, melyekkel a feleség férjébe lelket önt
-    Milyen ellentéteket fedeztek fel a versben?
korom-hó, kardél/seb-virág, elveszett-te lész a vigasz, mord kültelek-harmónikáddal felvidítasz, rab-méz stb.
-    Milyen hatásuk van ezeknek?
erős érzelmi hatásuk van, érezzük, hogy a szerelmes férfi szélsőségek közt, ellentétek közt csapong, s hogy kedvese jelenti neki mind az egyik, mind a másik végletet
 
Szécsi Margit: A szegény lány álma
Jó vagy, te vagy a
   szegény lány álma:
csókolsz, haragszol.
   Nem vagyok árva.
Vasércbe, ragyogóba
   fagyjon melletted lábom.
Akit én szeretek:
   életem, s halálom.
Nincs másom kívüled,
   te gyermek s dajka,
s nincs más, ki jóságod
   sírva is vallja.
 
Kérdés:
-    Mi az összefüggés a cím és a vers között?
a költőnő versében megfogalmazza az ideális, a megálmodott férfi képét, s azt, hogy beteljesült ez az álom, megtalálta párjában azt, akiről lánykorában álmodott
 
Nagy László: Az én szívem
Az én szívem játszik,
ingemen átlátszik,
másik szívvel tündérkedik
hajnalhasadásig.
Születtem, felnőttem
durva gaz-erdőben,
virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem.
Szaporodik évem
fényben, égdörgésben,
ecetért kell elcserélni
minden édességem.
 
Kérdések:
-    Mit jelent, ha egy szív a másikkal „tündérkedik”?
a viszonzott szerelmet jelenti, ill. utalhat csupán a férfi és nő közötti édes évődésre
-    Vajon mit jelent a kép: „virág vagyok, attól félek:
csalán lesz belőlem”?
a költő fiatal, szép, boldog (ami a virágra jellemző) s fél, az idő múlásával a keserű, csípős, mások által kevésbé kedvelt csalánra fog hasonlítani (s ettől talán kedvese közelléte az, ami megmentheti…)
 
Szécsi Margit: Félelmetes szerelem
Félelmetes szerelem,
öt évig, krumplin kenyéren!
Tündöklő márvány-fehéren
ültünk, s néztük a mozit.
Mámor vállal, magány vall
magáénak úgy mint régen.
Kőre-karcolt bálványképem,
kémlelj rendületlenül.
Írjál engem az égre,
írjál korhadt kapuk fölé,
hogy magamat el ne vétsem:
jó volna hazaérni.
Te vagy a nappali hold,
te vagy minden lehetetlen.
Vaskos, mérleges kezedben
meg-megsüllyed bánatom.
 
Kérdések:
-    Miért félelmetes ez a szerelem?
félelmetesen szép, teljes szerelem
-    Mit jelent a márvány-fehérség?
tisztaságot, ártatlanságot
-    Miért fontos a költőnő számára, miért kell az égre, korhadt kapu fölé írni?
hogy mindig visszataláljon önmagához, önmagához a párja mellett
 
Nagy László: Szerelem emléke
Szerelem emléke, viráglámpa
tabáni tulipánfa
világíts belső éjszakánkba
mert szívünk megvakult
beborult, elvadult
kitörve édes vonzalmából
átkozott csillagként csak rombol
tördeli párját
szeretőjére halált gondol
viráglámpa
tabáni tulipánfa
ragyogd be szívünk éjszakáját!
 
Kérdés:
-    Milyen metaforákat találtok a versben?
szerelem emléke: viráglámpa, tabáni tulipánfa
-    Mi az oka annak, hogy a költő a szerelem emlékét hívja segítségül?
úgy érzi, a nehéz pillanatokban csak azoknak az édes, tiszta emlékeknek a felidézése segíthet
 
Szécsi Margit: Levél Nagy Lászlónak
Mind ami volt: a bősz macska-hadak,
szerelmünk ágya meg a bogáncs-dívány,
orcánk a kútban, s a pecsételt járvány,
kedvesünk sörénye a kés alatt:
mind ami lét volt, lenni megmarad,
a csipkefák szerelmi hajzata,
fogalmaink: az ember és haza,
a sárga ló s a pegazus-fiak -
mind ami lét volt: lenni megmarad,
csak kiterjed, kikel mint a halikra,
a csillogást fájóvá szaporítja:
vadállat-fejjé nőnek a kövek,
ruhaszárítók: lengő égövek
osztják világgá ifjúságodat -
mind ami lét volt: lenni megmarad,
csak elburjánzik, dolgait leróván.
Fehér inged átível Európán.
 
Kérdések:  
-    Gyűjtsétek ki az apró életképeket a versből.
-    Milyen érzéssel gondol ezekre a költőnő?
pozitív emlékként jönnek elő
-    Mit hangsúlyoz a költőnő a refrénnel?
minden ami fontos volt a léthez, az megma-radt, jelen van, nem tűnt el
-    Vajon mit jelent az utolsó sor?
a mindenséget, a halhatatlanságot, a fehér szín itt is a tisztaság jelképe
 
Nagy László: Fagyok jönnek
Fagyok jönnek sorban,
Fehér hidű gárda
Mint a perec roppan,
Az esendők válla.
Nélküled hol laknék?
megborzong a lélek –
Hajnaltüzes hajlék
a te közelséged.
Szemem elől vedd el
A tél-hideg tányért,
Etess szerelemmel,
Hogy ne legyek árnyék.
Szerelmünk tűztornyát
Engedd betetőznöm –
Kapcsold ki a szoknyát
Az aranycsípődön.
 
Kérdés:
-    „Nélküled hol laknék?” – kérdezi a költő. Vajon mire vonatkozik a „lakhely”? Fizikai térre vagy valami mélyebb, elvontabb dologra is utalhat?
vonatkozhat a konkrét lakhelyre, de arra is, hogy párja nélkül hontalan, egyedül lebegő, anyátlan volna
-    Milyen színek, érzetek hatják át a verset?
hideg, fehér, szürke áll szemben a tűz, a hajnal vörösségével
-    Mit fejeznek ki?
a hideg magányba, melegséget, színt, szenvedélyt, boldogságot visz a kedves
 
 SzécsiMargit: Vonzás
Nagy Lászlónak
Kellesz a kárhozathoz,
az üdvösséghez,
kellesz hangnak a némák
körmenetéhez.
Rozzant kocsmai székek,
üvegek, képek,
részeg seregek - minden
megindul érted.
Vonzod az éhes létet,
lényed a póráz.
Üdvösségre ki gondol:
szavadra pályáz.
Minden égbeli érckő
melleden villan,
fordul, énekre-lobban
félelmes kínban.
Ó majd kitűz az ország,
kénytelen vállal,
bajban elhenceg véled:
sajgó virággal.
Kérdések:
-    A vers címe: Vonzás. Vajon miért?
a költemény egészéből érezhető a költőnő erős ragaszkodása, vonzódása Nagy Lászlóhoz, az, hogy a férfi jelenti a mindent számára
-    Milyen képekkel fejezi ki a költőnő azt, mennyire fontos, szükséges életében a költő jelenléte?
„kellesz a kárhozathoz, az üdvösséghez, hangnak a némák körmenetéhez” „rozzant kocsmai székek […] megindul érted”, „minden égbeli érckő melleden villan”
 
Nagy László: Májusi rózsa
Elvette tőlem a lángot,
szívénél gyermek érik.
Járja a bánya-világot,
kormos a lába térdig.
Fürgén csak két szeme győz a
síkon, meredek dombon.
Nehézkességével ő a
földön lépkedő sólyom.
Éjjelek és nappalok jönnek,
jajgat s mosolyog, mintha
ölében lenne a földnek
minden öröme, kínja.
Sápadt az asszonyka, már a
gyermekért csatáz nyíltan,
megveti azt, aki szánja,
szóljatok hozzá vígan.
Kínjai tornyát sikítva
dönti, ha eljön az óra,
s akkor világra virít a
legszebb májusi rózsa.
 
Kérdések:
-    Kinek a metaforája a „májusi rózsa”?
a költő gyermekének a metaforája
-    Hogy érti a költő, hogy „elvette tőlem a lán-got”?
a költő felesége gyermeket vár, s rá kon-centrál, a gyermek van a nő számára a középpontban
 
Szécsi Margit: Szerelem
Hadd nézzem édes arcodat,
a szigorút, a régi-drágát,
az elviharzott ifjúság:
a nagystílű angyal tanyáját,
a cigány-élettől gyötört,
a marakodásoktól árvát,
hadd nézzem újból arcodat,
a szigorút, a régi-drágát.
Eladsz-e, elfogyasztol-e?
Nem leszünk kevesebbek tőle.
Elefánt-csordára elég
szívünk volt - marad még belőle.
Szent kezedtől se rettegek,
de fölséges légy mint az oltár,
mert megítélem arcodat,
mert ifjúságom társa voltál.
 
IV. Összegzés, levezetés:
 
Az óravázlatot a diákok kézhez kapják.
-    Ha egy jelzővel kellene jellemeznetek e költőpárt, a köztük lévő kapcsolatot, mi lenne az?
(Az osztály meghallgatja Nagy László egyik versét –Az én szívem, Ki viszi át a Szerelmet – a Sebő együttes előadásában.)
 
Házi feladat:
Egy oldalas írásbeli összehasonlító vers-elemzés: Nagy László: Himnusz minden idő-ben, Szécsi Margit: Ballada
 
Elemzési szempontok:
-    Milyennek ábrázolják kapcsolatukat?
-    Ady Endre: Héjanász az avaron című versét olvasva felfedeztek valamilyen hasonl-óságot az érzésekben?
Irányított beszélgetés
 
 
Képek, hanganyag, versek
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Frontális munka, irányított beszélgetés az előző órai anyagra építve
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A levél a Hitel 7. számában jelent meg 1995-ben.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A verseket a di-ákok handouton megkapják, ha van lehetőség írásvetítővel, vagy interaktív táblán is ki lehet az épp olvasottat vetíteni.
 
A „szerelem képekben” című halmazábrát (5. sz. melléklet) folyamatosan készítjük táblán-füzetben a versek átélésekor.



1. sz. melléklet
Nagy László: Illusztrációvázlatok Miguel Hernandez Nászi halál c. verséhez. Tollrajz. 1966
 
 
2. sz. melléklet
Zugló, 1966


 
3. sz. melléklet
 
Nagy László levele Szécsi Margithoz
 
Kedves kis Margitka!
                                                                                              Bp., 1967. I. 17.
Nem írtál, gondolom, még fáradt lehetsz. Szeretném, ha jól éreznéd magad ott Magadat – sokat kell aludni, enni, meg a szép ezüst levegőben sétálgatni. Mi csendesen és szorgalmasan töltjük napjainkat. Még eddig, hála istenkének, nem esett semmi bajunk. Persze a múlt héten kétszer kiruccantunk, vagyis én. Udvari doktornál (K.T.) volt pénteken összejövetel, Feriék, Nagy Attiláék (színész) és még néhányan voltak. Szombaton pedig a Fészek volt, amint tudod. Rengeteg közönség. Kati megint csak kitűnő volt. Utána bár, de én nagyon keveset ittam. 2 narancs-dzsuszt – mégis 4 órakor jöttünk haza. Egyébként szegényke voltam a múlt héten. Bundit szombaton hazavitték, jó is volt neki, mert fizikát tanultak a Gyurival. Ma volt (hétfő) dolgozatírásunk f.-ból. Ma kaptam pénzt postán, az Almanach-verseidért csak 360-at fizettek az átkozottak. Pisti ma este jött és hozott hurkát, kolbászt, húst. Annuska megint megsütött. Annuskával vacsoráztunk és még elvinni is adtam neki. – Holnap megyek a Müller úrhoz, és küldök könyveket Neked. Pénzt is küldök. És írjál levelet, hogy tudjam, mire van szükséged. A múlt héten lefordítottam két bolgár verset a nemzetközi költő-antológiába. Hernandezhez 4 rajzot csinálok. Már sok vázlatot készítettem a napokban, ezzel is kész leszek, és írom a verset nyakra-főre. Lakásügyben még senki nem szólt, pedig már nagyon szeretnék nekik fizetni. Kondorról annyit tudok, hogy a mamájánál van. B. Katival nem sokat társalogtunk, mert egy fekete után elmentek. Bodnárikékkal és Huszárikékkal voltam. Huszárik egy kívül szőrös gubát hoz nekem Nógrádból. Holnap pedig lila és fekete vasfát kapok Cs. Kovács szobrásztól, aki Amerikából hozta. És van egy kedves kis ékszerész-üllőm. A Dési Huberé volt ezüstműves korában. A Szép versekhez megcsináltam a korrektúráidat. És holnap veszünk szenet is. Apuék jól vannak. Több újság nincs. Ha Te ennyit írnál, Aranyosom, az nagyon jó volna. Mondd meg a kis denevérnek, hogy üdvözlöm, és a patakunk is. Kiváltképpen örvendenék, ha a mesebeli nyúllal találkoznál – őt pedig pusziltatom. A hírek szerint Illyés kirámolta az egész társaságot. Még a macskát is kitagadta. Ha tudta volna, nem cselekszik a saját zsenialitása ellen. A versek bizonyára megsínylik. Hát most nagyon kíváncsi vagyok. Most majd az egerek raknak pontokat a kéziratára, többet, mint kéne. Már nagyon álmos vagyok, lefekszem. Azt mondta a rádió, hogy jön a hideg bácsi megint, holnap 15 fok lesz. – Ma délelőtt voltam a pénzjegynyomdában, a próbanyomat elég jó (Kötéltáncos). Márc. 10-re nyomják ki a rézkarcokat. Korrektúrád nemsokára lesz. Majd nekem küldd vissza. Most megyek a Müller úrhoz. Hideg van. Az új arany kis bundádban sétálgass. Én szeretném, ha hamarosan írnál. És gondolj reám szeretettel, mint ahogy én is Rád. Nagyon sok puszit küld Bundi is. A héten ő is ír neked. Csókollak: L.


 
4. sz. melléklet
Inkarnáció bronzban
 
„Tegnap este az újholdat láttam a budai hegyek fölött, ragyogó és karcsú bölcső, tán megszületik benne a tél.” Illik ez az adventi, karácsonyi természeti kép a két szuverén, saját világát kényesen őrző és folytonosan meg-újuló poétához, akik egymás lélegzetében emberi, szinte népmesei szép csodájában bátran és méltósággal éltek.” (Nagy Gáspár)[7]
 
 
 
 
 
 
 
5. sz. melléklet
 
Óravázlat
Szécsi Margit és Nagy László
 
„Csoda, hogy elfér ide, albérleti pici szobába, fogaid villáma, táncoló sávos hajad, fullasztó gyönyöröm! Forró vagy, akár a szél!”
(Nagy László: A forró szél imádata)
 
 


[4] Látogatás Iszkázon, Nagy László szülőházánál, az órát akár ott is meg lehet tartani.
[5] Ha önállóan tartjuk az órát, a táblára Nagy László és Szécsi Margit közös képe kerüljön fel (2. sz. melléklet).
[6] Itt említhető meg, hogy a költőpárnak emléktáblát is állítottak egykori lakásuknál, hozzá pár szóban Nagy Gáspár megemlékezéséből is lehet idézni (4. sz. melléklet).
[7] Hitel, 2004/1, 40.



Kapcsolat

  • 1088 Budapest Múzeum krt. 4/A, III. em. 323.
  • +36 1 411 6500 / 5113
  • iris@irodalomismeret.hu

Előfizetés

A folyóiratot előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága és a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.
Példányonként megvásárolható az Írók Boltjában.
Megrendelhető a Magyar Irodalomtörténeti Társaság postacímén vagy e-mailben.

Egy szám ára: 500 Ft
Előfizetési díj egy évre: 2000 Ft
MIT-tagoknak: 1300 Ft

Search