Ablakod előtt

olykor poros üvegen át
látjuk az eget nem halljuk
a hattérben síró zongorát
vakon hisszük ez a valóság
pedig maszatos ablak csupán
egy kézmozdulat lenne
de nem szabad
nem tiszta a lencse
nem szabad
az akarat
keretek közé szorítva
ablak
kitörni oly jó lenne
de csak megtörni
megtörni szabad
az udvaron főzni
pálinkat
hálásnak lenni
hálásnak lenni azért
hogy látunk még egyáltalán
homályosan egyre jobban
zavaros-mámorosan bután
tudom mégis hogy
enyém az ablak
enyém a foltja
hadd döntsem el
milyen az ég
boltja
véges életemnek
hadd hadd
hagyd meg a fényt
a zene mellett
hadd hogy
könyvek felett
görnyedjek
de nem lehet
elvárod hogy térdepeljek
koronád előtt a kordonon túl
vakok vagyunk piszkosul
mocskos ablakon át
már senki semmit sem lát

2023. június 15.