Optikai illúzió
A Sas-hegyről jövünk.
Te, vagyis hát,
igen,
akkor így hittem,
mellettem,
az anyósülésen,
jóformán,
jobbhíján csendben
ülsz.
Megint a rossz sávba fordulok le.
Hajnal három.
Nem gondolok arra, hogy hatkor kelek.
Jóformán általában nem gondolkodok.
Így hát itt vagyok veled,
itt ülök a volán mögött,
mellettem te,
vagyis hát a hajnali párában
elmosódó árnyéka annak a valakinek,
akinek jobbhíján
és én hajnal háromkor hajthatatlanul,
te jobbhíján az utat figyeled.
Lecsúszik tekintetem a párával bélelt
aszfalt bérceken,
a féket keresem,
te nem érsz hozzám.
Párás a szemed.
Lecsapódik és párolog,
Akinek jobbhíján hittelek.