Leülök a földre
Évgyűrűimet, ha megfigyeled,
időnként megtorpannak a vonalak.
Bénult vagyok akkor, gubbasztó alak,
megbénít, hogy még bárhogyan lehet.
Mi van, ha végül tényleg máshogyan
fogom csinálni, mint ahogy kellene?
Egy elhibázott életnek szelleme
fülembe suttog, nyomomban rohan.
Ne sürgesd rohanásom ütemét,
hogy magam elől futok, épp elég,
most egy kicsit nem megyek előre.
Leülök a földre. Most nem megyek.
Szememből türelmes rózsafejek
néznek ki a szakadó esőbe.
2022. szeptember, október