A lepke tragédiája

Álmomban lepke voltam.
Szép, színes szárnyammal
röpködtem, élveztem, ahogyan
olykor bele-belekap a szél,
simítja a nap. Elidőztem
csodásan nyíló virágok
kelyhén, tányérjában.
Szerettek nézni,
csodálták színeimet,
azt, ahogyan hosszú
átalakulás után,
átküzdve magamat
a hernyó és báb fázison,
teljes pompámban tündököltem.
Én pedig élveztem a repülést,
el-eltávolodva a földszagú
gondoktól.
De nem bírtak csak úgy nézni.
Utánam nyúltak,
megpróbáltak elkapni.
Mindig letöröltek egy kicsit
szárnyam hímporából,
így azok egyre fakultak.
De még szálltam.
Aztán egy nap elkaptak.
Gombostűvel dobozba szögeztek,
most úgy nézegetnek.
Jobban szeretik, hogy
nem tudok elszállni.