szárnyak

szárnycsattogás visszhangzik
a panelok között
forró vizet töltök a fekete teára
tetején citromkarika úszik
valakik kopogtatnak
az egyik lakásban fúrnak

nézed a tévét össze-vissza
kapcsolgatsz
a gyerek a szőnyegen játszik
szárnyak csattognak egyre közelebb
szinte látom az egymáshoz érő
tollak miként generálják
ezt a furcsa
egyszerre bezáró és kinyitó hangot

a meztelen Barbie baba testekre
finom szálú ruha kerül
a gyerek magában beszél
te izzadt ujjnyomokat hagysz
a távirányító gombjain
forró tea fájdalma hatol be
a fogzománcon át egészen az idegekig

kint hideg van itt benn meleg
mégsem tudok
egyhelyben megmaradni