Miles Davis
Az est még közömbös sóhaj,
a sötét kedveli fókuszban zenél
improvizál az összes csak ráfigyel
az együtt lélegzés kivételes
érzéki szordinót kap az
érces száj temérdek izgalmas
hang születik újjá visszafogott
szerény dallamok keringnek
mind elöljáró kitartó követ
a poros szalon szálló pora szórja
végig az utcán messze hosszú
kilométerek hol a szokatlan
harmóniavilág nóvum mely
halad csak halad magányos
törtető és tanácstalan az őt
körülvevő s kullog az után
és az est még közömbös sóhaj.