Többé nem

az asztalra csak egy tányért viszek
főzök egy madár adagnyi ebédet
szóló pohárba töltök tiszta vizet
síri csendben enni kész merénylet

a lakást egymagam takarítom
én hajam dugítja csak a lefolyót
nincs egy porszem sem a könyvespolcokon
kosz tisztára mostam a folyosót

magammal beszélem meg gondjaimat
vita is kerekedik néhanapján
de végül mindig én kapok igazat

este bár fagyosan léha az ágy
a bioritmusom tökéletes
nem horkol-forog senki tökféle test