Emlékeim emlékére

Fura dolog ez az emlékezés konkrét dolgokra aligha csak szagokra, hangokra, egy bizonyos érzésre, ja meg persze a lépcső nyikorgására… Hova lettetek emlékek?! jól eltűntetek,szinte idegenek integetnek az erkélyről, nem is szívesen intek vissza nekik, nem is rájuk emlékszem, felmegyek, és kereslek titeket tudjátok?!

Aztán mindig eszembe jut,hogy elmentetek,jó messze utaztatok nem is szóltatok ,de azt legalább tudom, hogy együtt vagytok, azért ha legközelebb találkozunk,mert remélem, még találkozunk,kicsit hagyhatnátok maradandóbb emléket egy fekete márványtábla helyett, mert valljuk be ez nem túl sok.

Meg ha már ilyen hirtelen elutaztatok kicsit többször üzenhetnétek nekem, nem csak akkor, ha bajom van, persze akkor mindig segítetek szóval köszönöm, de megadhatnátok az új címeteket, legalább egy képeslapot küldenék nektek. Szóval emlékek kicsit haragszom rátok, hogy így itt hagytatok és még el sem búcsúztatok de akkor ez azt jelenti, hogy még biztosan találkozunk, mert búcsúzás nélkül még ti sem távoznátok, tudom.