Rohadt hőség

Noha még csak kilenc óra volt, a Nap melegének már volt súlya, nyomta is az ember fejét. Hiába dübörgött az ezeréves fém ventillátor a panellakás konyhájának sarkában: a levegőt kavarta, de az meleg maradt.
– Öt betű. Étkezés.
A fél négyzetméteres asztalka egyik felén az öregember lendületesen dolgozott keresztrejtvényén, most viszont elakadt.
Unokája, aki az asztal túlsó felénél reggelizett, áthajolva tányérja felett belenézett a rejtvénybe. Nagyapja sárgás, elszarusodott körmeivel, amik inkább már sziklák voltak, odabökött a kérdéses mezőre.
A fiú megnézte, visszaült helyére, összeráncolta szemöldökét, majd pár másodperc múlva rábökte:
– Koszt.
Az öreg beírta.
– Rohadt hőség van ma –zsörtölődött a nagypapa.
– Van baja – mondta rá a fiú.
– Öreganyád merre van? Ilyenkor má' rég főzni szokott.
– Ma nem fog.
– No, majd eszünk hideget – Visszafordult a keresztrejtvényhez, de még a bajusza alól hozzátette: – Pedig jókat főz az öreglány.
– Azt meghiszem.
Pár perc csönd következett, majd az öreg lapozott egyet. Aznap gyorsan haladt a négyzetek kitöltésével.
– Rohadt hőség van ma – szólalt meg ismét.
– Van baja – ismételte meg előbbi válaszát a fiú.
– Apád nem jön mostanában?
– Nem hiszem, papa.
– Oszt, neked nem kéne iskolában lenned?
– Már nem járok iskolába.
Az öreg kinézett az ablakon. Tekintete üveges lett. A fiú evés közben idegesen fel-felnézett rá.
Az öreg így nézett három percig, majd szemébe visszatért az élet, megmozdultak arcizmai.
– Rohadt hőség van ma. Megkukul az ember.
– Kibírhatatlan – tette hozzá a fiú.
– Öreganyád merre van? Ilyenkor má' rég főzni szokott.
– Mama már meghalt, papa.
Az öreg megállt egy pillanatra, majd ennyit mondott:
– Pedig jókat főzött az öreglány. Hiányzik.
– Nekem is.
– Apád nem jön mostanában?
– Ő is meghalt, papa.
Az öreg ismét kibámult az ablakon, azzal az üres tekintettel.
Most öt percet töltött így.
– Oszt, neked nem kéne iskolában lenned?
– Már dolgozom, papa.
– Minek? Öreganyád tudja?
– Már csak ketten vagyunk – válaszolta a fiú.
Az öreg merengve maga elé nézett, aztán visszafordult a keresztrejtvényhez.
Két perc múlva újra fölnézett. Megtörölte izzadó homlokát.
– Rohadt hőség van ma. Megkukul az ember. Kibírhatatlan.