Juhász Ferenc: Irodalomtanáraim
Száz éves a Magyar Irodalomtörténeti Társaság
Paládi-Kovács Attila: A centenáriumát ünneplő Magyar Irodalomtörténeti Társaság köszöntése
Korompay H. János: Horváth János és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság
Sipos Lajos: Történet és tanulság. A százéves Magyar Irodalomtörténeti Társaság
Szathmári István: A Magyar Nyelvtudományi Társaság kapcsolata a Magyar Irodalomtörténeti Társasággal és az irodalomtudománnyal
A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Vándorgyűlése
Bíró Ferenc: A múzsák kertje és az igazság istennője. A gondolkodó Katona József
Szilágyi Márton: Mesedráma a boldogság birtokolhatatlanságáról. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Bárdos József: Az ember tragédiája mint színdarab
Vilcsek Béla: Magyar dráma és színház a 20. század elején
Petőcz András: A nyelvi abszurditás megjelenésének oka napjaink drámairodalmában
Tanulmány
Reichert Gábor: „A két hang hasonlított egymásra, de valahogyan mégis különbözött egymástól”. Déry Tibor „legelső” pályakezdése (1917–1920)
Hoványi Márton: Hajnóczy Péter A kecske című elbeszélésének értelmezése
Műhely
Fekete Richárd: Provokatív matematika. Kemény István Az eperfa lombja című verséről
Irodalmi muzeológia
Szemle
„Csempészek, hősök, kikötők”. Regények, médiumok, kultúrák (Szentpály Miklós)
Irodalom
Adattár
Sári Orsolya: Adatok a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megalapításáról
Múzeum
Kelevéz Ágnes: A virtuális kiállítás médiatári lehetőségei. Emlékezések Nemes Nagy Ágnesre a pimmedia honlapján
Wernitzer Julianna: Álmok köntöse Budapesten és Bécsben. Egy koncepció, két megvalósulás
Katedra
Fábián Márton: Önértékelés és identitástudat Babits Mihály korai költészetében
Diószegi Endre: A magány, mint költői téma megjelenése a Nyugat költőinek műveiben